MI van a hűtőben? Kipróbáltuk, tud-e főzni az algoritmus

Mindannyiunkkal megesett már: este hét körül megállunk a nyitott hűtőajtó előtt, és tanácstalanul nézzük a maradékokat. Fél doboz joghurt, néhány fonnyadó sárgarépa, egy régóta kerülgetett tonhalkonzerv, tehát semmi olyasmi, amiből elsőre inspiráló vacsora születne.

Ilyenkor sokan reflexből egy étel rendelős alkalmazáshoz nyúlnak, de mi történne, ha adnánk egy esélyt a mesterséges intelligenciának? Vajon képes-e valóban használható ötleteket adni abból, ami épp kéznél van? Kíváncsiak voltunk, ezért kipróbáltuk.

A kihívás: algoritmus vs. maradékok

A kísérlet szabálya egyszerű volt: nem mehettünk boltba, kizárólag abból főztünk, amit a hűtő és a kamra rejtett. Az összegyűjtött alapanyagok listája meglehetősen szerénynek bizonyult: egy darabka parmezán, fél zacskó fagyasztott borsó, egy kevés mustár, egyetlen alma és két szelet kissé kiszáradt kenyér.

Miután mindezt „bediktáltuk” a mesterséges intelligenciának, az algoritmus meglepően gyorsan reagált. Néhány másodperc alatt összeállított egy teljes receptet, amely a hangzatos „Mustáros-almás borsóragu krutonnal” nevet kapta. Első hallásra inkább tűnt egy különös gasztronómiai kísérletnek, mint biztató vacsorának, de éppen ez adta a teszt izgalmát.

Főzés gombnyomásra

A főzés során az volt a legfeltűnőbb, mennyire részletes útmutatást kaptunk. Az MI nemcsak az alapanyagokat kombinálta, hanem pontos lépéseket is javasolt. Megmondta például, milyen sorrendben érdemes elkészíteni az ételt, és milyen technikákkal lehet a legtöbbet kihozni az egyszerű hozzávalókból.

Az almát vékony szeletekre vágva, enyhén karamellizálva kellett a mustáros alaphoz adni, ami meglepően gazdag illatot adott az ételnek. A végén hozzáreszelt parmezán pedig krémesebb állagot és telt ízt kölcsönzött a ragunak. A kissé száraz kenyérből készült pirított kockák – a krutonok – ropogós ellenpontot adtak a lágy szószhoz.

Az igazság pillanata

A kóstolás pillanata mindig kritikus, különösen egy ennyire szokatlan receptnél. Az első falat azonban meglepetést hozott: az étel nemcsak teljesen vállalható volt, hanem kifejezetten érdekes ízvilágot nyújtott. Az alma enyhe édessége jól ellensúlyozta a mustár pikáns savanykásságát, a borsó pedig természetes frissességet adott az egésznek.

Valószínűleg magunktól nem párosítottuk volna ezeket az alapanyagokat. A mesterséges intelligencia azonban másképp „gondolkodik”: nem megszokások alapján választ, hanem ízkapcsolatok és összetevők közötti mintázatok szerint. Ennek köszönhetően olyan kombinációkat is javasol, amelyek elsőre szokatlannak tűnnek, mégis működnek.

Kell nekünk a digitális séf?

Bár a családi receptek és a bevált fogások értékét semmi nem helyettesíti, a mesterséges intelligencia a mindennapi főzésben meglepően hasznos segítőtárs lehet. Különösen akkor jön jól, amikor csak maradékok állnak rendelkezésre, és ötlet híján már majdnem a kukában landolnának.

Az algoritmus nemcsak új inspirációt adhat, hanem a pazarlást is csökkentheti, hiszen segít meglátni a lehetőséget azokban az alapanyagokban is, amelyeket elsőre haszontalannak gondolnánk.