A szobanövények gondozásánál az öntözés tűnik a legegyszerűbb feladatnak, mégis ezen csúszik el a legtöbb növénytartó. Sokan meghatározott napokon automatikusan előveszik a locsolókannát, pedig a növényeknek nem naptár szerint van szükségük vízre. Egy egyszerű módszerrel könnyen eldönthető, mikor érkezett el valóban a locsolás ideje.
A szobanövények pusztulását gyakran nem a vízhiány, hanem éppen a túlzott gondoskodás okozza. Ha a virágföld folyamatosan nedves, a gyökerek körül kevés lesz a levegő, és idővel megindulhat a gyökérrothadás.
Ezért nem feltétlenül jó megoldás, ha valaki például minden vasárnap automatikusan meglocsolja az összes növényét.
Előbb nyúlj a földhöz, csak utána a locsolókannához
Az egyik legegyszerűbb módszer az úgynevezett ujjpróba. Nyomjuk az ujjunkat néhány centiméter mélyen a virágföldbe. Ha ezen a mélységen még érezhetően nyirkos a talaj, általában érdemes várni az öntözéssel.
Ha viszont a felső néhány centiméter már száraz, sok szobanövénynél elérkezhetett a locsolás ideje.
Természetesen vannak kivételek. A pozsgások és kaktuszok például jóval hosszabb száraz időszakot viselnek el, míg egyes trópusi növények nem szeretik, ha földjük teljesen kiszárad.
Ne csak néhány korty vizet adj neki
Gyakori hiba az is, hogy naponta vagy kétnaponta nagyon kevés vizet öntenek a cserép tetejére. Ettől elsősorban a talaj felső rétege nedvesedik át, miközben mélyebben alig jut vízhez a gyökérzet.
A legtöbb hagyományos szobanövénynél jobb megoldás, ha ritkábban, de alaposabban öntözünk.
Adjunk annyi vizet, hogy az egész földlabda átnedvesedjen, és valamennyi víz megjelenjen a cserép alján lévő vízelvezető nyílásoknál.
Ezután viszont jön egy nagyon fontos lépés.
A kaspóban maradt vizet öntsd ki
Ha a növényt lyukas aljú cseréppel egy kaspóban tartjuk, az öntözés után összegyűlhet alatta a felesleges víz.
Ne hagyjuk órákon vagy napokon keresztül ebben állni a cserepet.
A tartósan vizes közeg kedvezőtlen körülményeket teremthet a gyökerek számára. Néhány perc elteltével érdemes ellenőrizni a kaspót vagy alátétet, és a megmaradt vizet kiönteni.
Nyáron és télen teljesen más lehet a vízigény
Ugyanaz a növény júliusban akár lényegesen gyakrabban kérhet vizet, mint decemberben. Nyáron a magasabb hőmérséklet, az erősebb napsütés és az intenzívebb növekedés miatt gyorsabban száradhat ki a föld.
Ősszel és télen sok szobanövény növekedése lelassul, ezért általában ritkábban kell öntözni.
A helyzetet azonban a lakás körülményei is befolyásolják. Egy radiátor közelében álló növény földje például télen is meglepően gyorsan kiszáradhat.
A cserép súlya is sokat elárul
Van még egy praktikus módszer, amelyhez idővel mérni sem kell semmit.
Öntözés után emeljük meg a cserepet, majd néhány nappal később ismét. A nedves virágföld jóval nehezebb, mint a kiszáradt közeg. Egy idő után már pusztán a cserép súlyából meglepően jól meg lehet becsülni, szüksége van-e vízre a növénynek.
A lényeg tehát egyszerű: ne megszokásból locsoljunk. Ellenőrizzük a föld nedvességét, vegyük figyelembe a növény fajtáját, az évszakot és a lakás körülményeit. Sok esetben éppen azzal teszünk jót a szobanövénynek, ha még néhány napig békén hagyjuk.
via kertvar.hu
